A munkahelyek nagy részén már találkozhatunk kamerás megfigyeléssel, de milyen esetekben jogszerű és miről kit és milyen formában kell tájékoztatni?
A legtöbb esetben a munkáltató saját érdekét nézve szerel fel kamerát, nem is gondolva arra, hogy ez a munkavállaló jogait milyen mértékben sértheti, hiszen őt az a szempont vezérli, hogy a saját értékét megóvja. De milyen mértékig jogos ez?
Az Mt.(Munka Törvénykönyve) szerint nincs külön szabály a munkahelyen alkalmazott megfigyelésre, azonban a GDPR a személyes adatok védelmében erre is kiterjed.
Mi a jogalap?
A legfontosabb, hogy a munkáltatónak az adatkezelés jogalapját kell meghatározni, amely jogalap nem lehet a munkavállaló hozzájárulása, csakis a jogos érdeke. A 29. Munkacsoport ajánlása alapján el kell végezni az un. érdekmérlegelési tesztet, hogy a későbbi jogsértéseket elkerüljük. A mérlegelés alapvető elvei a szükségesség, arányosság és a fokozatosság szempontjai. Ennek megfelelően célszerű a belső adatvédelmi szabályzatban ezeket egyértemüsíteni. Jogos érdek lehet a testi épség, az emberi élet, a veszélyes anyagok őrzése, vagyonvédelem, és az üzleti banki ügyletek védelme.
Mit figyelhetünk meg és milyen célból?
Elsősorban kizárólag a saját tulajdonban álló terület megfigyelhető, a közterület nem. A munkaterületen pedig kizárólag olyan megfigyelés eszközölhető ami a személyiségi jogokat nem sérti. Tilos az illemhelyiségek, öltözők és a pihenő rész megfigyelése, de ilyen terület a dohányzó is. A 29 Munkacsoport ajánlása szerint ez a módszer aránytalanul és szükségtelenül sértené a mágánéletet. A fenitek alapján a kamerák látószögének beállítása is az adatkezelő felelőssége. A megfigyelés során, amennyiben ez nem kizárólag a munkavállalókra korlátozódik, az érintett személyeket is tájékoztatni kell egyértelmű és jól látható helyen piktogrammal és szöveggel tájékoztatva a megfigyelésről. Amennyiben aki belép egy ilyen kamerával megfigyelt helyiségbe az előzetes tájékoztatás alapján automatikusan hozzájárul a megfigyeléshez. ugyanakkor az üzemeltetőtől tájékoztatást kérhet a megfigyelésre vonatkozóan. A közterület megfigyelése esetén fennállhat annak veszélye, hogy az érintettek jogait megsértjük és hirtelen egy peres eljárás közepén találjuk magunkat.
Mennyi ideig tárolható a felvétel?
A kamerafelvételeket fő szabály szerint 3 munkanapig lehet tárolni, utána a munkáltató köteles törölni. Ez az időszak abban az esetben lehet 30 nap (Btk.), amennyiben jelentős értékű készpénz, értékpapír, veszélyes anyag vagy nemesfém felügyeletét szolgálja a megfigyelés. Amennyiben hivatalos eljárás indul, az eljárás lezárásáig az adatok kezelhetők. A rögzített képeket tároló szervereket, fizikai biztonsági intézkedésekkel védett helyiségben kell üzemeltetni, továbbá a számítógép vagy felhő alapú tárolás védelmét is biztosítani kell.Új kamera felszerelése esetén pedig mérlegelni kell a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét.
Ki férhet hozzá az adatokhoz?
A belső szabályzatnak egyértelműen ki kell térnie arra, hogy a rögzített és az élőképhez ki férhet hozzá, milyen célból(letöltés, másolás, törlés). A rögzített felvételek és az élőképhez való hozzáférés kis számú, egyértelműen azonosítható személyekre korlátozódik, a „szükséges ismeret” elve alapján. A hozzáférési jogokkal rendelkező személyek – a külső, alvállalkozásban foglalkoztatott biztonsági őröket is beleértve – bevezető adatvédelmi képzést kell, hogy kapjanak, melyeket legalább 2 évente egyszer az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést érintő kérdésekkel kapcsolatosan meg kell ismételni.
