Számos vállalat van a világon, amelyek óriási adatbázissal rendelkeznek. Nem árulok el titkot, ha azt mondom ezek túlnyomó többsége nem európai cég. Azonban az élen mégis egy európai vállalat szerepel. Hogy valójában melyik a legnagyobb adatbázis kezelő cég a világon nehéz lenne meghatározni, mert attól függ mi a fontossági szempont. A fájlok darabszáma, vagy mérete? Vagy ha nem elektronikus adatról beszélünk akkor a tárolt iratok vagy könyvek darabszáma, vagy az információk mennyisége? Bizonyos adatbázisoknak nem hogy a méretéről, de még a létezéséről sincsenek megbízható információk.
Minden esetre összegyűjtöttem pár érdekes információt azon cégekről ahol kiemelten nagy mennyiségű adatot tárolnak, legyen az papír alapon vagy elektronikusan.
10. Kongresszusi Könyvtár (LC) USA / Nemzeti könyvtár
Ez a világ legnagyobb könyvtára, mind fizikai mind pedig tárolt könyvek tekintetében.
A Kongresszusi Könyvtár 130 millió darab könyvet tárol. Becslések szerint a szövegrész több mint 20 TB adat. Ezek között minden megtalálható, fényképek, térképek, jegyzőkönyvek, stb. És közel 5 millió dokumentum digitálisan is elérhető. Több mint 29 millió könyvet, naponta mintegy 10.000 új elemet adnak hozzá. A polcok hossza minimum 850 km. A Kongresszusi Könyvtár egyik legnagyobb nyelvtudású könyvtárosa Sólyom C. Lajos, aki 1868-tól egészen a haláláig 1913-ig végzett a könyvtárban rendszerező és feldolgozói munkát.
9. Központi hírszerző ügynökség (CIA) USA / Titkosszolgálat
1947-ben alapították, Amerika egyik legfontosabb hírszerző ügynöksége.
A költségvetése és a dolgozók száma is titkos, csupán becslések vannak rá.
A CIA az adatbázis nagy részét rendelkezésre bocsájtja a nyilvánosság számára, eltekintve attól, hogy a FOIA ismeretlen számú titkosított információval rendelkezik. Átfogó statisztikákat vezetnek 250 országban és szervezetben, az un. The World Fact Book szolgáltatással, ami igen népszerű. A számok alapján nagyságrendileg 100 cikkel bővül havonta az adatbázis nyilvános része.
8. Amazon USA / Kiskereskedelem
Az Amazon a világ legnagyobb online kiskereskedése 20500 alkalmazottal, 59 millió aktív ügyféladatot tart nyilván. Ezt az adatbázist sokat megirigyelnék, mert a legkülönbözőbb adatokat tartják nyilván a regisztrálóktól. Itt talán nem hangzik közhelyként, hogy még a cipő és a derék méretünket is ismerik. Mivel digitális könyvek is vásárolhatók ezért ennek mennyisége megközelíti a 250.000 darabot. Az Amazon 42 terrabájt-os adatbázisa így nem tűnik soknak, de ha azt mondjuk, hogy ez közel 37 billió fórum bejegyzés akkor már nagyobbnak tűnik.
7. YouTube USA / Videómegosztás
A YouTube példátlanul rövid idő alatt nőtte ki magát a legnagyobb videómegosztó csatornájává. 2005-ben 3 alapítója korábban a PayPal alkalmazottja, Steve Chen, Jawed Karim és Chad Hurley.
2006-ban megvásárolta a Google 1,65 milliárd dollárért. Az első feltöltött videó a „ Meat at the zoo“ volt.
2010-ben, percenként 24 óra videót töltöttek fel a felhasználók, Manapság pedig naponta 65.000 videót töltenek fel és több mint 100 millió videót töltenek le a felhasználók. A napi 65 ezer videó, havonta 1.950.000-el gyarapodik. Ez azt jelenti, hogy ha azt feltételezzük, hogy egy videó 1 MB méretű akkor egy hónap múlva 1,85 terrabájt. De 10 MB videók esetében ez a szám 18,6 terrabájt lesz a következő hónapban. Tehát az adatbázis pontos méretét nem tudjuk, de a fenti számok tükrében óriási adatmennyiséggel rendelkeznek.
6. ChoicePoint USA / Kormányzati, közösségi és üzleti jellegű információk megosztása
A Choice Point egy amerikai székhelyű vállalat aki a személyes adatoktól kezdve a vállalkozások adatait gyűjti. Nyilvántartja az amerikai lakosság címét, email címét, telefonszámát stb. De ettől sokkal fontosabb adatokat is kezelnek, mint pl. Bűnügyi nyilvántartásokat, kábítószer ügyekben érintett személyeket, vagy részvénytulajdonosok adatait. Az adatokat közel 100.000 ügyfélnek értékesítik.
Becslések szerint több mint 17 milliárd egyedi forrásból áll az adathalmaz, összesen 250 terrabájt-nyi adattal.
A cég egyébként 5500 munkavállalóval rendelkezik. A közelmúltban a Choice Point komoly kritikát kapott, mivel hackerek hozzáférhettek a bizalmas adatokhoz.
5. Sprint Corporation USA / Távközlési szolgáltató
A világ egyik legnagyobb távközlési vállalata, 54 millió ügyféllel, 30.000 alkalmazottal. A cég internetes és mobil szolgáltatásokat nyújt, ami azt jelenti, hogy percenként 70 ezer hívást kezelnek, naponta pedig 365 millió hívást követnek nyomon.
4. Google USA / Internetes kereső
A Google adatbázis méretéről nincsenek pontos információk, ezt a cég üzleti titokként kezeli. Annyit tudni lehet, hogy naponta 91 millió keresést végez a rendszer ezt szépen el is tárolja. Ez a mennyiség az internetes keresések 50%-át teszi ki. Tehát az internetet tekintve a Google a király.
3. AT & T USA / Távközlési szolgáltató
Szintén egy telekommunikációs társaság a dobogó 3. fokán. A vállalt méretét jelzi, hogy a cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják. Alkalmazottainak száma több mint 250.000., és több mint 100,7 millió mobil ügyféllel rendelkezik. Az adatbázis méretét kb. 323 terrabájt-ra lehet becsülni, ami 1,9 billió adatbázis sort foglal magában.
2. Nemzeti Energetikai Kutató Tudományos Számítástechnikai Központ (NERSC) / Tudományos kutatás
A világ második legnagyobb adatbázisának központja a Kaliforniai Oakland-i székhelyet, 1974-ben alapították. Ezt az intézményt úgy alakították ki, hogy számítási erőforrásokat biztosítson a fúziós energia kutatási közösség számára. A központ első számítógépét 1975-ben telepítették, melynek csúcs teljesítménye 36 megaflop/s (másodpercenként 36 millió lebegőpontos művelet) A mostani zászlóshajó csúcssebessége 30 petaflop/s, 220 terrabájt internetadattal és 6 pentabitenyi (jelentsen ez bármit is) további adattal rendelkezik.
1. Klímaadatok Világközpontja (WDCC) Németország /Tudományos kutatás
Az első helyezett a világ legnagyobb adatbázisát kezelő német Max Planck Intézet. Az itt végzett vizsgálatok kutatják a globális felmelegedés kérdéseit és annak folyamatait. 220 terrabyte-nyi adata nyilvánosan is elérhető, 6 pentabyte-nyi adatot tárolnak mágnesszalagokon.
Összefoglalva, a világon rengeteg adat kering online és különböző adatbankokban, illetve nyomtatott formában. A fenti felsorolásban például nem szerepel Oroszország, vagy Kína, de az adatbázisaik nem valószínű, hogy nagyon lemaradnának a fentiektől.
