Az adatainkra jobban érdemes vigyáznunk, mint korábban valaha. Nem szeretnénk nagy történelmi visszatekintésbe kezdeni, de azzal mindenki tisztában van, hogy korábban egy kiépített besúgórendszer működött hazánkban. A technikai fejlődés mára odáig jutott, hogy erre szinte nincsen szükség, az emberek önmaguk jelentenek például a Facebook-on, hogy mikor, kivel, mit, csinálnak. És ezzel még nincs vége, hiszen sokan nem így használják a közösségi oldalt. A telefonunk is súg rólunk, még ha nem is akarjuk…
A mobil érzékelői
Iphone tulajdonosoknak biztos feltűnt, hogy van egy olyan alkalmazás a telefonjukon, hogy egészség. Ez a kis program minden kérdés nélkül leszámolja nekünk, hogy egy nap mennyit gyalogoltunk, vagy futottunk, hány emeletet tettünk meg, és mennyi lépést. Ez lehet hasznos dolog, de….
Ezek a mobil szenzorok folyamatosan működnek, és jegyzik az adatokat. Lehet első körben azt mondani, hogy nem személyes adat, hogy mennyit sétáltunk.. Szerintünk nem mindegy, hova kerülnek ezek az adatok… És még nem arról beszélünk, hogy a térkép alkalmazást használjuk, amely azonnal beméri, hogy hol is vagyunk.
Az adatok felhasználása
Nikita Borisov vezetésével egyetemi kutatók utánajártak kicsit a dolgoknak. Arra jutottak, hogy a jelenlegi szabályzások ezt lehetővé teszik, vagyis az érzékelők szabadon működhetnek, és jelezhetnek rólunk. Egy weboldal csak akkor érheti el az érzékelőket, ha egy felhasználó aktívan böngészi az oldalt, és nem a háttérben. Viszont egyes oldalak például a mozgásérzékelő segítségével egyfajta „keylogger”-ként kiderítheti a PIN kódunkat, és onnan szabad az út a telefonunk teljes tartalmához. A kutatás kimutatta, hogy 9 böngésző (köztük a Safari, a Chrome, a Firefox is) engedélyezi a weboldalak mozgás- és tájolás érzékelőinek az engedély nélküli hozzáférését.
GDPR szempontból is érdekes ez a kérdés, hiszen úgy néz ki ez egyelőre egy vakfolt a szabályzásban. Pedig ahogy látszik, ez egy valós veszélyforrás. Vegyük mi is komolyan az adatvédelmet, és védjük magunkat! Mi segítünk ebben.
